A munkájukhoz mesterséges intelligenciát használó magyar munkavállalók kétharmada személyes, ingyenes vagy nem céges eszközökhöz is nyúl – derül ki a PwC Magyarország új kutatásából, amelyről az ado.hu gazdasági portál számolt be. A HR- és megfelelőségi vezetők számára ez az adat nem annyira technológiai, mint inkább irányítási kérdés: a szervezet által előállított információk jelentős része már olyan rendszereken halad át, amelyeket nem hagytak jóvá, nem látnak és nem dokumentáltak.

Az időzítés tovább élezi a problémát. A nemzeti piacfelügyeleti hatóságok 2026. augusztus 2-án kaptak jogkört az EU AI Act (a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet) MI-jártassági kötelezettségének érvényesítésére, a rendelet pedig elvárja, hogy a szervezetek ismerjék az általuk alkalmazott MI-rendszereket, és dokumentálják azok használatát. Az ellenőrizetlen, személyes MI-használat mellett mindkét elvárásnak nehéz megfelelni.

Mit mutatnak a PwC Magyarország adatai?

A felmérés a digitálisan aktív magyarországi internetezőkre terjedt ki, akiknek 47%-a használ valamilyen MI-alkalmazást. A használat a fiatalabbak felé tolódik: a Z és az Y generáció körében 56–57%, a baby boomerek körében 35%. A munkájukhoz MI-t használók körében a kép magas elterjedtséget és gyenge kereteket mutat:

• 67% rendszeresen vagy alkalmanként személyes, ingyenes vagy nem céges MI-eszközöket használ.
• Mindössze 27% kap céges MI-eszközt a munkáltatójától; 54% semmilyen szervezeti iránymutatás nélkül használhat MI-t, 7%-nál pedig kifejezett tilalom van érvényben.
• 42% szerint a szervezetének nincs belső MI-szabályzata, vagy nem tud róla.
• 86% a felmérést megelőző évben semmilyen MI-vel kapcsolatos képzésen nem vett részt.

Az irányítási hiány a döntés pillanatában a legnagyobb. Ha a munkavállalók bizonytalanok abban, hogy egy feladatot biztonságos-e MI-vel elvégezni, 32% anonimizálja az adatokat, 30% kitalált példákat használ, 25% pedig inkább lemond az MI-ről. Csak 9% fordul jóváhagyott céges eszközhöz – ami nem meglepő, hiszen kevesen rendelkeznek ilyennel.

A dolgozók azért nem várnak engedélyre, mert az eszközök már most személyesen megtérülnek számukra. A munkahelyi MI-felhasználók több mint 78%-a legalább 10% időt takarít meg az érintett feladatokon, 38% pedig legalább 30%-ot. A munkahelyi felhasználások listáját az információkeresés vezeti 73%-kal, a második a fordítás 47%-kal.

Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője így foglalta össze az ellentmondást: az MI „már most érdemi időt szabadít fel, de használata többnyire egyéni kezdeményezésekre és egyszerűbb feladatokra korlátozódik”. Az adatok őt igazolják: a válaszadók mindössze 3%-a számolt be szervezett, csapatszintű MI-használatról, míg 70% eseti jelleggel, sablonok nélkül alakítja a használatot.

Miért elsősorban irányítási probléma az árnyék-AI?

A szabályzatok ismerete éppen ott a leggyengébb, ahol a kockázat van. A nem céges MI-eszközöket használó munkavállalók közül csak 22% mondja, hogy jól ismeri szervezete szabályzatát. A beosztás sem szünteti meg a hiányt: bizonytalanság esetén a felsővezetőknek csupán 3%-a kér segítséget vezetőtől vagy szakértőtől, 23% viszont maga dönt.

Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje szerint ennek eredménye olyan munkahely, ahol sok cégnél már rutinszerű az MI-használat, miközben a szabályok, a képzés és az ellenőrzés lemaradnak, így a munkavállalókra marad annak eldöntése, milyen adatot, milyen célra és milyen eszközön keresztül osztanak meg. Figyelmeztetése szerint a kár nem látványos, hanem halmozódó:

„Az árnyék-AI-hoz kapcsolódó legnagyobb kockázat nem feltétlenül egyetlen adatvédelmi incidens vagy a vállalati működésben megjelenő hibás MI-válasz, hanem az a fokozatos folyamat, amelynek során a munkáltató elveszíti az irányítást a szervezeten belül keletkező információk, döntések és munkafolyamatok felett.”

Egy HR-igazgató számára ez új megvilágításba helyezi a kérdést. Nem néhány szabályszegőről van szó, hanem arról, hogy a szervezeti tudást, az ügyféladatokat és a döntéstervezeteket olyan helyeken dolgozzák fel, amelyeket a szervezet nem tud auditálni.

Hol jelentkezik az EU AI Act szerinti kitettség?

Az EU AI Act 4. cikke 2025. február 2. óta előírja, hogy az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói foglalkozzanak munkatársaik MI-jártasságával. Idén a felügyelet változott: 2026. augusztus 2-tól a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok érvényesíthetik ezt a kötelezettséget.

Az EU Tanácsa által 2026 júniusában véglegesen jóváhagyott Digital Omnibus egyszerűsítési csomag enyhítette a megfogalmazást: az MI-jártasság biztosításának kötelezettségéből az azt támogató intézkedések megtételének kötelezettsége lett. Jogi kommentátorok ezt az eredménykötelemtől a gondossági kötelem felé tett lépésként értelmezik. A gondosságot azonban továbbra is igazolni kell, és egy olyan munkaerőt, amelynek 86%-a egy év alatt nem kapott MI-képzést, nehéz ilyenként bemutatni. A jogi elemzések szerint a hatóságok inkább súlyosító körülményként veszik majd figyelembe a hiányzó képzést más jogsértések esetén, mintsem önálló eljárást indítanának miatta.

Ugyanez a csomag a III. mellékletben felsorolt önálló, magas kockázatú MI-rendszerek – amelyek közé számos foglalkoztatási felhasználás, például a jelöltek szűrése is tartozik – megfelelési határidejét 2026. augusztus 2-ról 2027. december 2-ra tolta. Az 50. cikk szerinti átláthatósági kötelezettségek megtartották 2026. augusztus 2-i kezdőnapjukat. A HR-csapatok számára ez haladék, nem mentesség.

A PwC Legal szerint a rendelet elvárja, hogy a szervezetek ismerjék az általuk alkalmazott MI-rendszereket, és dokumentálják azok használatát. Szűcs levonja a kézenfekvő következtetést: „Ha a munkavállalók tömegesen használnak olyan eszközöket, amelyekről a munkáltató nem tud, e kötelezettségek teljesítése jelentősen nehezebbé válhat.”

Mit jelent ez a munkaviszonyra nézve?

A munkavállalók maguk is kockázatot viselnek. Ha egy dolgozó személyes MI-használata adatvédelmi incidenshez vagy jogszabálysértéshez vezet, fegyelmi intézkedéssel vagy felelősségre vonással nézhet szembe. A munkáltató helyzete azonban gyenge a belső szabályok érvényesítésében, ha az MI-felhasználók 54%-a szervezeti iránymutatás nélkül dolgozik, 42%-uk pedig nem tud szabályzatot megnevezni. Egy olyan szabályokra épülő fegyelmi eljárást, amelyekről senkit sem tájékoztattak, nehéz megvédeni – mind egy jogvitában, mind abban, ahogyan a többi munkavállaló megítéli annak méltányosságát.

Cserjes-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője a megfelelő támogatás hiányának továbbgyűrűző hatására hívja fel a figyelmet: a dolgozók „saját megoldásokat keresnek, a megszerzett tudást nehezebb beépíteni a munkafolyamatokba, és az MI előnyeit a szervezetnek csak egy szűkebb köre tudja kiaknázni”. A gyakorlatban ez egyenetlen termelékenységnövekedést, egyéni fiókokba zárt tudást, valamint az MI-ben magabiztos és az attól tartózkodó csapatok közötti egyre mélyülő szakadékot jelent.

Mindez munkáltatói márka kérdése is. Az, hogy az emberek ténylegesen hogyan dolgoznak, és mit enged hivatalosan a szervezet, előbb-utóbb felszínre kerül – a kilépési interjúkon, a munkáltatói értékelésekben, és abban, ahogyan a jelöltek értelmezik a válaszaidat, amikor az állásinterjún szóba kerül az MI.

Hat lépés HR- és megfelelőségi vezetőknek

• Előbb térképezz fel, aztán korlátozz. Végezz anonim felmérést arról, milyen MI-eszközöket, milyen feladatokra és milyen adatokkal használnak. A válaszadóknak csak 7%-a szembesül kifejezett tilalommal, és mivel 67% már személyes eszközöket használ, az alternatíva nélküli tiltás azzal a kockázattal jár, hogy a használat még inkább rejtve marad.
• Biztosíts jóváhagyott eszközt a leggyakoribb felhasználásokra. A munkahelyi használatban az információkeresés és a fordítás dominál. Ha ezeket egy engedélyezett eszköz lefedi, nagyrészt megszűnik az ok a külső eszközök használatára.
• Írj rövid, használható szabályzatot, és kommunikáld. Mivel 42% nem tud semmilyen szabályzatról, a megoldás fele a terjesztés és az ismétlés.
• Képezz munkakör szerint, gyakorlattal. Az MI-képzésen részt vett munkavállalók 93%-a hasznosnak találta azt. Leginkább a gyakorlati feladatok (47%) és a munkakörspecifikus példák (40%) hiányoztak nekik – ez egybevág azzal is, ahogyan a kommentátorok a 4. cikk arányosított jellegét értelmezik.
• Alakíts ki olyan eszkalációs csatornát, amelyet a vezetők is használnak. Jelölj ki felelőst a „biztonságos-e ezt MI-be táplálni?” kérdésekre, és a vezetők legyenek az első felhasználók, hiszen jelenleg ők kérdeznek a legkevésbé.
• Dokumentálj mindent. Vezess nyilvántartást a használt MI-rendszerekről és a megtartott képzésekről. Ezeket a bizonyítékokat kéri majd egy hatóság, egy auditor vagy egy munkaügyi bíróság.

Az árnyékhasználattól a kezelt előnyig

A PwC Magyarország számai olyan munkaerőt írnak le, amely már eldöntötte, hogy az MI hasznos. A nyitott kérdés az, hogy ez az érték dokumentáltan és biztosítékokkal a szervezethez kerül-e, vagy szétszóródva magánfiókokban marad. Mivel az MI-jártassági követelmények érvényesítése augusztus óta él, a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó határidő pedig 2027 decembere, azok a munkáltatók vannak erősebb helyzetben, amelyek meg tudják mutatni, milyen eszközöket használnak a munkatársaik, hogyan képezték őket, és kihez fordulnak, ha bizonytalanok. A legmegbízhatóbb kiindulópont ugyanaz, amelyet a PwC is alkalmazott: kérdezd meg a saját munkavállalóidat – anonim módon –, hogyan dolgoznak valójában.