A 2027. január 1-jétől változó minimálbér összege még mindig nem ismert. A 2026. október 20-i első tárgyalási fordulón a munkáltatók a minimálbér és a garantált bérminimum 4%-os emelését ajánlották, a MASZSZ szakszervezeti szövetségen keresztül megszólaló szakszervezetek pedig 14%-ot kértek. Megállapodás nem született, és október 26-ig kormányrendelet sem jelent meg.

Idén a bruttó összegnél talán többet számít, milyen adókulcs terheli. A Tisza-kormány bejelentette, de még nem iktatta törvénybe, hogy 2027. január 1-jétől a minimálbér személyi jövedelemadóját (szja) 15%-ról 9%-ra csökkenti. Ha a munkáltatók 4%-os ajánlata és a 9%-os kulcs is megvalósul, a minimálbéresek nettó keresete mintegy 13%-kal nőne, miközben a munkáltatói költség nagyjából 4%-kal emelkedne.

A tárgyalásokról szóló beszámolók nem közlik, hányan keresnek pontosan minimálbért. A kormány szerint már az adóváltozás önmagában közel 2,5 millió munkavállalónál hagyna több pénzt a zsebben. Az alábbiakban minden 2027-es adatot forgatókönyvként mutatunk be (4%, 8% és 14%, mindegyiket az adócsökkentéssel és anélkül), a munkáltatói költséggel együtt, és azt is, kik nyernek a legkevesebbet.

1. Hol tart a 2027-es minimálbér, és kikre vonatkozik

A jelenlegi bérminimumot a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. 2026. január 1-jétől a teljes munkaidőben járó minimálbér havi 322 800 Ft, illetve órabérben 1856 Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben járó garantált bérminimum havi 373 200 Ft, órabérben 2145 Ft. Mindkettő egységes országos összeg, regionális eltérés nélkül, és minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed. Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi összeg a munkaidővel arányosan csökken, az órabér viszont a megállapított mértékben érvényes.

A jogalapot a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. §-a adja. Eszerint a kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, valamint az általa kijelölt fórum – a gyakorlatban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) – véleményének kikérése után rendeletben állapítja meg mindkét bérminimumot. Az összegeket minden naptári évben felül kell vizsgálni.

Miért a holtpont? A VKF-ben 2024 novemberében aláírt hároméves bérmegállapodás 2027-re 14%-os minimálbér-emelést irányzott elő, azzal a céllal, hogy a minimálbér elérje az arra az évre várt bruttó átlagkereset felét. A 2026-os és 2027-es lépések azonban feltételesek voltak: ha a bérek, a GDP és az infláció együttesen egy százalékpontnál jobban eltér a prognózistól, a felek újratárgyalják. A 2026-os emelést már 13%-ról 11%-ra mérsékelték. A 2026. szeptember 25-i VKF-ülés után Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter azt írta, hogy a megállapodást felül kell vizsgálni, mert megváltoztak a makrogazdasági feltételek.

A munkáltatók a növekedési adatokra hivatkoznak. A munkaadói oldalt képviselő MGYOSZ szerint a 2024-es megállapodás a ténylegesnél jóval erősebb növekedéssel számolt: a GDP 2023 és 2025 között lényegében stagnált, 2026-ra pedig 1,8% várható. Kalmár Ákos, az MGYOSZ elnökségi tagja irreálisnak nevezte a kétszámjegyű emelést, és úgy érvelt, hogy a 4% az adócsökkentéssel együtt is 13%-os nettó növekedést jelentene az érintetteknek.

A szakszervezetek másként látják. Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke elkeserítőnek nevezte az első fordulót, és emlékeztetett arra, hogy a megállapodás 14%-ot rögzített. Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a 4%-os emeléssel a minimálbér még jobban lemaradna, és elérhetetlenné válna a közös 50%-os cél. A szakszervezetek azt is hangsúlyozzák, hogy az adócsökkentést a költségvetés, vagyis az adófizetők állják, nem a munkáltatók. A Munkástanácsok megfogalmazásában az adókedvezmény „fontos eszköz” lehet az alacsony keresetűek nettó jövedelmének növelésében, „de nem helyettesítheti” a munkáltatók által vállalt bruttó minimálbér-emelést.

A Pénzcentrum október 23-i beszámolója szerint kormányzati források cáfolták, hogy bármelyik felet támogatnák, és azt mondták, a cél egy reális, a gazdaság teherbíró képességéhez igazodó kompromisszum. Informálisan felmerült egy 8%-os kompromisszum is, ehhez azonban mindkét félnek engednie kellene.

2. A számok: nettó bér és munkáltatói költség hat forgatókönyvben

2026-ban a minimálbéres munkavállaló 18,5% társadalombiztosítási járulékot (tb-járulék) és 15% szja-t fizet, a munkáltató pedig 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) fizet rá. A Budapest Főváros Kormányhivatalának 2026-os táblázata szerint 322 800 Ft bruttóból így 214 662 Ft nettó marad, a teljes munkáltatói költség pedig havi 364 764 Ft.

Ugyanezeket a járulékkulcsokat 2027-re alkalmazva az egyes javaslatok a következőt jelentenék a minimálbérnél (a wherewework számítása a hivatalos 2026-os kulcsok alapján, változatlan tb-járulékot és szochót feltételezve):

• 4%-os emelés (munkáltatói ajánlat): bruttó 335 712 Ft. Nettó 223 248 Ft 15%-os szja mellett (+4,0%), vagy 243 391 Ft 9%-os kulccsal (+13,4%). Munkáltatói költség 379 355 Ft (+4,0%).
• 8%-os emelés (informális kompromisszum): bruttó 348 624 Ft. Nettó 231 835 Ft 15%-kal (+8,0%), vagy 252 752 Ft 9%-kal (+17,7%). Munkáltatói költség 393 945 Ft (+8,0%).
• 14%-os emelés (szakszervezeti követelés): bruttó 367 992 Ft. Nettó 244 715 Ft 15%-kal (+14,0%), vagy 266 794 Ft 9%-kal (+24,3%). Munkáltatói költség 415 831 Ft (+14,0%).

Fontos: a 14% ma 367 992 Ft-ot jelent, nem az eredeti megállapodásban célzott 374 600 Ft-ot, mert a 2026-os bázist lefelé tárgyalták újra.

A legfeltűnőbb az első és a harmadik sor összevetése. A 4%-os emelés a 9%-os kulccsal (243 391 Ft nettó) szinte ugyanannyi nettó bért hoz, mint a teljes 14%-os emelés adócsökkentés nélkül (244 715 Ft). A munkáltatónak viszont az előbbi minimálbéres munkavállalónként havi 14 591 Ft többletet jelent, az utóbbi 51 067 Ft-ot. Ez a különbség a vita lényege: a munkáltatók szerint a terhet az adócsökkentés viszi, a szakszervezetek szerint viszont azt az állam finanszírozná, nem a cég. Adócsökkentés nélkül a 4%-os emelés mindössze 8586 Ft-tal növelné a havi fizetést.

Önmagában az adócsökkentés, béremelés nélkül, 234 030 Ft-ra emelné a minimálbér nettóját, ez havonta nagyjából 19 400 Ft többlet. Ez egybevág azzal, amit Magyar Péter miniszterelnök október 19-én az Országgyűlésben mondott: havonta mintegy 20 ezer, évente 240 ezer forint. A 2027-es költségvetési tervet bemutatva így fogalmazott:

„Egymillió embernek egyszámjegyű lesz a személyi jövedelemadója. További egymillió embernek 680 ezer forintos fizetésig csökken az adója. Senkinek nem nő a munkáját terhelő adó.”

Kármán András pénzügyminiszter a Portfolio beszámolója szerint október 20-án hozzátette: a hatás ott lesz a legnagyobb, ahol a bérek a legalacsonyabb szintről indulnak. Minden fenti számra igaz egy fenntartás: a költségvetési tervet még azelőtt jelentették be, hogy a részletes tervezet a Költségvetési Tanács és az Országgyűlés elé került volna, így a 9%-os kulcs egyelőre politikai ígéret, nem törvény.

Ha a fizetése a minimálbér közelében van, érdemes megnézni, hogyan viszonyul a bére az azonos munkakörben dolgozókéhoz. Az emelés viszonyítási pontot ad, de lehet, hogy az Ön munkakörét már most is efölött fizetik.

3. Kik nyernek a legkevesebbet: a 25 év alattiak, a mentes anyák és a szakképzettek

A 9%-os kulcs csak azoknak segít, akik egyáltalán fizetnek szja-t. A minimálbéresek közül több csoport már most sem fizet, nekik csak a bruttó emelés számít.

A 25 év alattiak. A 25 év alatti munkavállalók 2026-ban havi 715 765 Ft-os kedvezményi határig nem fizetnek szja-t munkaviszonyból származó jövedelmük után, és a kormány szerint ez a mentesség az átlagbérig megmarad. Minimálbéren nettó bérük már most 263 082 Ft (a bruttó mínusz 18,5% tb-járulék). A 4%-os emelés ezt 273 605 Ft-ra, a 8%-os 284 129 Ft-ra, a 14%-os 299 913 Ft-ra növelné. Az adócsökkentés semmit nem tesz hozzá.

Szja-mentes anyák. A NAV tájékoztatása szerint 2026. január 1-jétől minden 30 év alatti anya teljes munkajövedelme mentes az szja alól. A három-, illetve négy- vagy többgyermekes anyák is mentesek, a kétgyermekes anyák pedig fokozatosan kapják meg a mentességet: a 40 év alattiak 2026-tól, az 50 év alattiak a tervek szerint 2027-től. A NAV közlése szerint már több mint 140 ezer háromgyermekes anya vette igénybe a mentességet. A kormány 2027-től havi bruttó 1 millió forintban maximalizálná az anyák mentességét. A jogosult minimálbéres anyára ugyanaz a számítás érvényes, mint a 25 év alattiakra: a bruttó emelés jelenti a teljes nyereségét.

Garantált bérminimumon dolgozó szakképzettek. A munkáltatók itt is 4%-ot ajánlottak, ami a garantált bérminimumot 373 200 Ft-ról 388 128 Ft-ra, a munkáltatói költséget 421 716 Ft-ról 438 585 Ft-ra emelné. Adócsökkentés nélkül a nettó bér 248 178 Ft-ról 258 105 Ft-ra nőne. Azzal együtt a válasz egyelőre ismeretlen. A kormány szerint a kulcs 680 000 Ft alatti jövedelmeknél sávosan csökken, és a bruttó minimálbér kétszereséig mindenki részesül a csökkentésből, a kifutás menete azonban nem ismert. Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna adótanácsadó megjegyzi: mivel a sáv a minimálbérhez kötött, a felső határa addig nem rögzíthető, amíg a 2027-es minimálbér nincs meg. A garantált bérminimumra vonatkozó szakszervezeti számról nem jelent meg hír.

Mivel a garantált bérminimum a munkakör végzettségi követelményeitől függ, érdemes úgy frissíteni az önéletrajzát, hogy az esetleges középfokú szakképzettség jól látható legyen. A következő állásinterjún kérdezze meg, hogy a felajánlott alapbér a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz kötődik-e, és hogyan tervezi a munkáltató alkalmazni a 2027. januári változást.

Közfoglalkoztatás. A közfoglalkoztatási programok résztvevőire külön, alacsonyabb bérminimum vonatkozik: 2026-ban a minimálbér 50%-a (161 400 Ft), illetve szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum 50%-a (186 600 Ft).

4. Hogyan jutott ide a magyar minimálbér

A KSH adatai jól mutatják, milyen gyorsan emelkedett a bérminimum. A havi bruttó minimálbér 2020-ban 161 000 Ft volt, 2021 februárjától 167 400 Ft, 2022-ben 200 000 Ft, 2023 januárjában 232 000 Ft, majd 2023 decemberében rendkívüli emeléssel 266 800 Ft lett. 2024 elején nem volt emelés; 2025-ben 290 800 Ft-ra, 2026-ban 322 800 Ft-ra nőtt. Ez hat év alatt nagyjából a duplázódás (+100,5%), miközben a garantált bérminimum 77,2%-kal, 210 600 Ft-ról 373 200 Ft-ra emelkedett.

Az átlagkeresethez mérve szerényebb a javulás. A KSH idősora szerint a minimálbér 2020-ban a bruttó átlagkereset 41,1%-a, 2021-ben 39,3%-a, 2022-ben 39,9%-a volt, a 2023. decemberi emelés után 46,7%-ra ugrott, 2025-ben pedig ismét 41,2%-on állt. Ez magyarázza, miért ilyen központi az 50%-os cél a szakszervezetek érvelésében. A 2025-ös összeget megállapító rendelet kimondja, hogy az a megfelelő minimálbérekről szóló uniós irányelvnek (az (EU) 2022/2041 irányelvnek) való megfelelést szolgálja.

A munkáltatók szerint a korábbi pálya mindig feltételes volt. Perlusz László, a VOSZ főtitkára így fogalmazott: „Mindenki hajlamos csak az eredményre emlékezni, hogy 9, 13 és 14 százalékkal kell emelkedni a minimálbérnek. Azt elfelejtik, hogy ennek feltételei voltak.”

Mielőtt jövőre bármilyen ajánlatot mérlegelne, nézze meg a magyarországi fizetéseket azokban a munkakörökben, amelyekben dolgozik vagy dolgozna – a minimálbér közeli belépő szintű és a garantált bérminimumhoz kötött szakképzett pozíciókban egyaránt.

Összegzés: mire figyeljünk 2027. január 1-je előtt

Két döntés alakítja a 2027-es béreket: a VKF-ben elfogadott (vagy el nem fogadott), majd kormányrendeletben rögzített bruttó emelés, illetve az, hogy az Országgyűlés törvénybe iktatja-e a bejelentett 9%-os szja-kulcsot. A 4%-os emelés az adócsökkentéssel nagyjából 13%-kal növelné a minimálbéresek nettó keresetét, a munkáltatóknak 4%-os többletköltség mellett; adócsökkentés nélkül a munkavállalók 4%-ot kapnak, semmi többet. A HR-csapatoknak érdemes óvatosan mindhárom bruttó forgatókönyvvel tervezniük: a minimálbéres munkavállalónkénti munkáltatói költség havi 379 355 és 415 831 Ft között alakulhat.

Amint a rendelet és az adótörvény véglegessé válik, induljon ki bruttó béréből, és bérkalkulátorral nézze meg, mit jelent a változás a nettó fizetésére nézve – különösen, ha 25 év alatti, mentes anya vagy garantált bérminimumon dolgozik, mert ezekben az esetekben a 13%-os főszám nem érvényes.

Ha a döntés után a fizetése nem változik, jó alkalom lehet körülnézni a szakterülete nyitott állásai között.

GYIK: a 2027-es magyar minimálbér

Mennyi lesz a minimálbér 2027-ben?

Még nincs meghatározva. A 2026-os összeg havi bruttó 322 800 Ft. A munkáltatók 4%-ot (335 712 Ft), a szakszervezetek 14%-ot (367 992 Ft) javasoltak; informálisan felmerült egy 8%-os kompromisszum (348 624 Ft) is.

Csökken 9%-ra a minimálbér szja-ja?

A Tisza-kormány 2027-es költségvetési tervében 2027. január 1-jétől bejelentette, de törvénybe még nem iktatták.

Mennyit vihet haza egy minimálbéres 2027-ben?

4%-os emelés esetén havi 243 391 Ft-ot a 9%-os kulccsal, vagy 223 248 Ft-ot anélkül, szemben a mai 214 662 Ft-tal. A 25 év alattiak és az szja-mentes anyák 273 605 Ft-ot kapnának.

Mennyibe kerül a munkáltatónak egy minimálbéres munkavállaló?

13%-os szochóval számolva havi 379 355 Ft 4%-nál, 393 945 Ft 8%-nál és 415 831 Ft 14%-nál, szemben a 2026-os 364 764 Ft-tal.

Mi lesz a garantált bérminimummal?

2026-ban 373 200 Ft. 4%-os emeléssel 388 128 Ft-ra nőne. Az adócsökkentésből származó nettó többlet egy még nem közzétett sávos kifutástól függ.