Ha szentestére boltban volt beosztva, vagy már kivett egy nap szabadságot december 12-re, szombatra, az év végi tervei most megváltoztak. Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül munkaszüneti nappá nyilvánította december 24-ét.

A törvény jóval túlmutat a naptáron. Az üzletek három egymást követő napon, december 24. és 26. között zárva tartanak. A december 12-i ledolgozós szombatot miniszteri rendelet törli el. Aki pedig szentestén is dolgozik, annak munkaszüneti napi bérpótlék jár. A munkáltatóknak mindez szabadság-visszaírást, átírt beosztásokat és olyan bérköltséget jelent, amelyet már most be kell tervezni.

Alább összefoglaljuk, mit változtat a törvény, mi jár önnek munkavállalóként, és mit kell tenniük a HR- és bérszámfejtési csapatoknak, mielőtt megjelenik a végleges rendelet.

Mit változtat az új törvény?

A javaslatot a Tisza Párt három képviselője nyújtotta be. A Világgazdaság szerint az előző kormány tizenötször szavazta le, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen, a munkaszüneti napok listája pedig legutóbb 2017-ben, a nagypéntekkel bővült.

A kereskedelem szempontjából a legfontosabb változás a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése – ez a rendelkezés tette lehetővé, hogy az üzletek szentestén 14 óráig nyitva tartsanak, írta az Adózóna. Nem minden egység zár be: a Pénzcentrum szerint a vendéglátóhelyek és szálláshelyek, a virág- és cukrászdák, a benzinkutak, valamint a közlekedési csomópontokon működő üzletek kivételt képeznek.

Az új munkaszüneti nap bekerül a Munka törvénykönyvébe, valamint a köztisztviselők, a kormányzati igazgatásban dolgozók, a NAV munkatársai és a pedagógusok jogállását szabályozó törvényekbe. Hogy a változás pontosan hogyan érinti az egyes közszférabeli csoportokat, arról a megjelent beszámolók egyelőre nem adnak részletes tájékoztatást.

A döntéssel Magyarország Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária és a balti államok mellé zárkózik fel, ahol december 24., 25. és 26. egyaránt munkaszüneti nap. Ausztriában, Romániában, Olaszországban és Franciaországban viszont szenteste továbbra is munkanap, jegyezte meg a Pénzcentrum.

Munkavállalóknak: mi jár önnek?

Visszajár a december 12-re kivett szabadság

A Munka törvénykönyve 124. §-a szerint szabadságot csak beosztás szerinti munkanapra lehet kiadni. Ha december 12. megszűnik munkanap lenni, az erre a napra kivett szabadságot vissza kell írni a keretébe – áll a Pénzcentrum elemzésében. Decemberben ellenőrizze a szabadság-nyilvántartását, és ha a nap nem került vissza, jelezze a HR-nek vagy a bérszámfejtésnek.

Szentestén dolgozni többet ér

Ha munkáltatója jogszerűen beoszthatja december 24-re (például szállodában, étteremben, kórházban vagy benzinkúton), a ledolgozott órákra 100%-os bérpótlék jár, írja az Adózóna. A Pénzcentrum ki is számolta, mit jelent ez a gyakorlatban: a havi 322 800 Ft-os minimálbér mellett egy 8 órás szentestei műszak 14 841 Ft többletet hoz. A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökre vonatkozó 373 200 Ft-os garantált bérminimum esetén a többlet 17 159 Ft.

Ha a munkaszüneti napon túlórát rendelnek el, a munkaszüneti napi pótlék mellett további 100% pótlék jár, a Pénzcentrum szerint. Ha pedig órabéres, és szabadnapot kap, a munkaszüneti napra járó távolléti díjat teljes nap esetén általában nyolc órával kell számolni, írta az Adózóna.

A beosztást írásban kell közölni

A munkabeosztást legalább egy héttel előre, írásban kell közölni. Ha előre nem látható ok miatt módosul, a munkáltatónak legalább 96 órával korábban kell értesítenie. Ha a decemberi beosztása a szavazás óta nem változott, és nem a kivételt képező ágazatokban dolgozik, jogosan kérdezheti meg, mikor érkezik a frissítés.

A változást a kereskedelmi dolgozók érzik a legközvetlenebbül. A Világgazdaság szerint mintegy 200 ezer kereskedelmi dolgozó családja jár jól, hiszen akik korábban szentestén dolgoztak, most egész napos szabadnapot kapnak. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleményében azt írta: a bolti dolgozók most már mindenki máshoz hasonlóan családjukkal és a karácsonyi készülődéssel tölthetik az ünnepek első napját.

HR- és bérszámfejtési csapatoknak: megfelelési ellenőrzőlista

A munkáltatók számára a szavazás a munka kezdete, nem a vége. Bartók Szandra, a Niveus bérszámfejtési vezetője az Adózónának elmondta: az év végi beosztások rendezése nem merülhet ki a naptár technikai átállításában, minden változást munkajogi és bérszámfejtési szempontból is végig kell vezetni. A gyakorlatban ez hat feladatot jelent.

• Írják vissza a december 12-re kivett szabadságot. Mivel a Munka törvénykönyve 124. §-a csak beosztás szerinti munkanapra engedi a szabadság kiadását, azonosítsanak minden munkavállalót, akinek erre a napra szabadsága van, és a rendelet véglegesítése után írják vissza a napot.
• Módosítsák írásban a munkaidő-beosztást. A 2012. évi LXXXVI. törvény új 19/G. §-a a munkaidőkeretben (több hetes elszámolási időszakban) foglalkoztatottakra is kiterjeszti a munkaszüneti napot. Az Adózóna szerint a munkáltatóknak az érintett beosztást írásban kell módosítaniuk és közzétenniük.
• Tartsák be az értesítési szabályokat. A módosított beosztásnak legalább egy héttel előre, írásban kell eljutnia a dolgozókhoz; előre nem látható okból történő változásnál legalább 96 órás értesítés szükséges.
• Tervezzék be a pótlékokat. A december 24-én jogszerűen dolgozóknak 100%-os munkaszüneti napi pótlék jár, a munkaszüneti napon elrendelt túlóra pedig további 100%-kal jár. A vendéglátás, az egészségügy és a kivételt képező kiskereskedelmi formák (benzinkutak, közlekedési csomópontok, virágboltok, cukrászdák) a leginkább érintettek.
• Számolják újra az órabéresek távolléti díját. A fizetett ünnepnapra járó távolléti díj teljes nap esetén általában nyolc óra.
• Ellenőrizzék újra a duális képzési kedvezményt. A duális szakképzéshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény az éves munkanapok számától függ, így egy munkanappal kevesebb a számítást is befolyásolja, jegyezte meg az Adózóna.

Ehhez nem kell megvárni a végleges rendeletet. Ha már most feltérképezik, ki van beosztva december 24-re és kinek van szabadsága december 12-én, az ezt követő bérszámfejtés kiszámíthatóbb lesz.

Vita a költségekről

Nem mindenki fogadja örömmel a változást. A munkaadói szervezetek becslése szerint a plusz munkaszüneti nap mintegy 90 milliárd Ft-ba – a GDP nagyjából 0,1%-ába – kerül a gazdaságnak, az államháztartásnak pedig 20–30 milliárd Ft bevételkiesést okoz, a Pénzcentrum szerint. Azt is kifogásolják, hogy a javaslat elfogadása előtt nem egyeztettek velük.

A munkavállalók szemszögéből másképp fest a mérleg: eggyel több garantált szabadnap az év legzsúfoltabb időszakában, illetve érezhetően magasabb bér azoknak, akiknek a munkájuk miatt jelen kell lenniük.

Mi következik?

A december 12-i munkanapot eredetileg a Nemzetgazdasági Minisztérium 2026. évi munkarendről szóló 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelete írta elő. Az ezt eltörlő rendelettervezet november 5-ig volt társadalmi egyeztetésen. A végleges szöveg kihirdetése után a fenti szabadság-visszaírás és beosztásmódosítás már nem előkészület, hanem kötelező lépés.

Ha idén szentestén dolgozik, ellenőrizze, hogy a decemberi bérében szerepel-e a 100%-os munkaszüneti napi pótlék, és nézze meg, hogyan viszonyul a fizetése a hasonló munkakörben dolgozókéhoz.