Kiveszel egy évet gyermekszülés miatt. Visszatérsz a munkába. Eltelik két év, majd négy, majd hat – és egy nap ránézel egy volt kollégádra, aki ugyanabban az évben kezdett, hasonló fizetéssel, és rádöbbensz, hogy a bérszelvénye teljesen más kategóriában van. Ez a különbség nem a fejedben létezik. Egy új, magyar anyákra vonatkozó kutatás konkrét számot rendel hozzá: hat évvel a szülés után a nők 31%-kal kevesebbet keresnek annál, mint amennyit gyermek nélkül keresnének.

A vizsgálatot Boza István és Szabó-Morvai Ágnes készítette, és a Telexen jelent meg; a kutatás azt követi nyomon, mi történik valójában a magyar nők keresetével, miután gyermeket szülnek. A főbb számok magukért beszélnek, de aki családot tervez, visszatéréskor tárgyal, vagy állásajánlatokat hasonlít össze, annak a rés mögötti mechanizmus a hasznosabb tudnivaló. Ha megérted, hogyan alakul ki a különbség, képes leszel visszatárgyalni a befolyásolható elemeket.

Mit mondanak valójában a számok?

A kutatás évről évre követi a magyar anyákat a szülés után, és összeméri a munkából származó jövedelmüket azzal, amit valószínűleg kerestek volna, ha nem vállalnak gyermeket. A kép nem egyetlen mélypontból és azt követő visszapattanásból áll – hanem egy hosszú, lassú felzárkózásból, amely sohasem ér teljesen véget.

• A szülés utáni első év: a munkajövedelem gyakorlatilag nullára esik. A legtöbb anya gyeden vagy gyesen van, és nem kap bért.
• A harmadik év: az anyák körülbelül annyit keresnek, mint amennyit gyermek nélkül keresnének – de csak a felét.
• A hatodik év: a munkajövedelem még mindig 31%-kal alacsonyabb, és a foglalkoztatottság valószínűsége 32%-kal kisebb.

A Pénzcentrum, amely szintén foglalkozott a kutatással, egyértelműen fogalmaz: a magyar nők gyermekvállalás után komoly, több milliós kumulatív jövedelemkiesést szenvednek el. Ez nem retorikai túlzás – ez a hat éven át szélesedő rés összetett hatása.

Honnan jön valójában a 31%?

A 31%-os szám nem egyetlen okra vezethető vissza. A kutatók három különálló csatornát azonosítottak, amelyek mindegyike önállóan is kárt okoz, és együtt adják ki a teljes különbséget. Ez azért fontos, mert a három közül kettőt részben te is befolyásolhatsz, ha megtervezed a visszatérésedet.

1. A munkaerőpiacra való vissza nem térés

Egyes anyák egyáltalán nem térnek vissza, vagy sokkal később, mint eredetileg tervezték. Ez teszi ki a hatodik évi 32%-os foglalkoztatási különbség nagy részét. Ha nullát keresel, nem csupán a fizetésedet hagyod el – hanem a nyugdíjbefizetéseket, a munkaviszony hosszát és azokat a kis éves béremeléseket is elveszíted, amelyek egy karrier során összeadódnak.

2. Részmunkaidős foglalkoztatás visszatérés után

A visszatérő anyák körében kevesebb az elvégzett munkaóra. A kutatás szerint a visszatérő anyák átlagosan 7%-kal kevesebbet dolgoznak annál, mint amennyit gyermek nélkül dolgoznának. A részmunkaidő sokszor az egyetlen reális lehetőség, ha a gyermekfelügyelet nem megoldott – de közvetlenül csökkenti a havi fizetést.

3. Alacsonyabb órabér – ugyanazon a munkahelyen is

Ez az a tényező, amelyet a legtöbben nem vesznek figyelembe. Azonos munkaidő mellett is 12%-kal alacsonyabb a visszatérő anyák órabére annál, mint amennyit kapnának. Ennek egy része bérdepreciáció (a hosszú távollét alatt elkopó készségek), egy része az elszalasztott előléptetési ciklusok, egy része pedig egyszerűen a tárgyalási dinamika: két-három éves kihagyás után ritkán kerülsz erős alkupozícióba.

Mit jelent ez, ha tervezed a visszatérésedet?

A magyar munkaerőpiac strukturális mintáit egyedül nem tudod megváltoztatni. Azt azonban megteheted, hogy a tárgyalható elemeket ne engedjük csendben elveszni. Néhány gyakorlati ellenőrzési pont, mielőtt aláírod a visszatérési ajánlatot vagy az új szerződést:

• Mérj fel, mielőtt tárgyalsz. Nézz utána, mennyit fizet most a pozíciód – nem azt, mennyit fizetett, amikor elmentél. A bérek, a besorolási sávok és a piaci szintek változnak; ha a régi számodhoz viszonyítasz, már az első mondat előtt engedményt adsz.
• Kérdezz rá az előléptetési számlálóra. Ha a szabadság előtt előléptetés előtt álltál, ez az út szünetel, nullázódik, vagy folytatódik? Az Ígéretet írásban kérd – ne baráti biztosítékként fogadd el.
• Árazd be helyesen a részmunkaidőt. A heti négy nap nem jelent automatikusan 20%-os bércsökkentést. Ellenőrizd, hogy a munkáltatód arányos levonást alkalmaz-e, vagy csendben megnyesi a juttatásokat, a bónuszokat vagy az éves szabadságot is.
• Kérj visszailleszkedési tervet. Két hét alapos felzárkózás, egy mentor, képzés az esetleges új rendszerekre – ez véd meg az órabérhátránytól. Vannak cégek, amelyeknél strukturált visszatérési program működik. Ahol nincs, ott sokszor elegendő megkérni, hogy indítsanak egyet.

Ha visszatérőként állásajánlatokat hasonlítasz össze

Ha nem a régi munkáltatódhoz térsz vissza, hanem új helyen keresel állást, ugyanaz a három csatorna érvényes – csak más sorrendben. Hideg tárgyalásból indulsz, ezért az órabérhiány itt haraphat a legfájdalmasabban. Néhány kérdés, amelyet érdemes feltenni az interjún a szokásos feladat- és csapatköri kérdések mellett:

• Hány munkatárs tért vissza szülői szabadságról ezen a csapaton belül az elmúlt két évben, és még mindig itt vannak?
• Van-e formális rugalmas munkavégzési szabályzat, vagy ez esetről esetre, minden vezető belátásától függ?
• Hogyan néz ki az éves értékelési folyamat annál, aki az év közepén csatlakozik?
• Ha a következő néhány évben ismét szülői szabadságot veszek igénybe, mi történik a pozíciómmal és a besorolásommal?

A válaszok két dolgot árulnak el: hogy a munkáltató egyáltalán gondolt-e a visszatérőkre, és hogy a vezető hogyan reagál enyhe nyomás alatt. Mindkettő hasznos jelzés.

A jogaid és a tágabb kép

A magyar munkajog – a Munka törvénykönyve alapján – garantálja a jogot, hogy szülői szabadság után ugyanarra vagy ezzel egyenértékű munkakörbe térhess vissza, és a visszatérés időpontjában érvényes, az adott munkakörre járó bért kapd – nem azt, amelyen elhagytad a céget. Ha ennél lényegesen kevesebbet kínálnak, vagy alacsonyabb besorolású pozícióba próbálnak terelni, érdemes összevetni a szerződésed feltételeivel és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, mielőtt bármit aláírsz.

A kutatók által leírt 31%-os rés munkaerőpiaci mintázat – nem személyes kudarc. Ezrek egyéni döntéseiből épül fel: visszatérjen-e valaki, mikor, hány órában, milyen bérért. Ezeket a döntéseket valós korlátok között hozzák meg (bölcsőde- és óvodai férőhelyek költsége, logisztika, munkáltatói rugalmasság), ezért a rés nagy részét nem tünteti el az, ha keményebben tárgyalsz. De egy részét igen.

A lényeg

Hat év hosszú idő ahhoz, hogy 31%-kal le legyél maradva. A kutatás nem azt mondja, hogy halaszd el a gyermekvállalást, vagy maradj tovább távol a munkaerőpiactól – azt mondja meg, hol vannak a lyukak. Vissza nem térés, csökkentett munkaidő és alacsonyabb órabér: három különálló tárgyalási pont, ahol nyomást tudsz gyakorolni. Ha a következő tizenkét hónapban tervezed a visszatérésedet, vagy állásajánlatokat böngészel a fejed egy sarkában kitűzött visszatérési dátummal, mérd fel a piacot, mielőtt számokról beszélsz, és tegyél fel konkrét kérdéseket a munkáltatóknak arról, hogyan bánnak a visszatérőkkel. A rés valóságos. A belőle tárgyalható részeket megéri megtárgyalni.