2025-ben a magyar munkaerőpiac továbbra is folyamatosan változik, és a munkavállalók egyre tudatosabban figyelik a jogaikat – különösen a munkaközi szünetek 2025-ös szabályozásával kapcsolatban. A szünetek nemcsak a munkavállalók jóllétére hatnak, hanem a termelékenységre és az általános munkahelyi elégedettségre is. A Munka Törvénykönyve munkaközi szünetekre vonatkozó 2025-ös előírásai egyértelmű iránymutatást adnak munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a szünetekkel kapcsolatos szabályokat, a munkáltatói kötelezettségeket és a munkavállalói jogokat. Közérthetően válaszolunk a gyakori kérdésekre is, például: Beleszámít-e a szünet a munkaidőbe? vagy Mennyi szünet jár egy 8 órás munkanap során?

A munkaközi szünetek alapvető szabályai

A Munka Törvénykönyve szerint, ha a napi munkaidő meghaladja a 6 órát, akkor a munkavállalónak munkaközi szünet jár. A munkaközi szünetek 2025-ös szabályozása szerint legalább 20 perc szünet illeti meg az érintett munkavállalókat. Ez a szünet szabadon felhasználható, és nem számít bele a munkaidőbe – hacsak a munkaszerződés vagy kollektív szerződés másként nem rendelkezik.

A munkáltatók számára különösen fontos ezen előírások betartása, mivel a szabályok megsértése munkaügyi bírságot vonhat maga után. Ugyanakkor az elegendő és tisztességes szünet biztosítása a Employer Branding szempontjából is kulcsfontosságú – a munkavállalók értékelik, ha a jogaikat tiszteletben tartják. A Recruitment (toborzás) során is előnyös lehet, ha a munkáltató átláthatóan kommunikálja a szünetekkel kapcsolatos irányelveket.

Mennyi szünet jár különböző munkaidők esetén?

Sokakban felmerül a kérdés: Mennyi szünet jár egy 8 órás munkanapon? A törvény szerint 8 órás munkaidő esetén minimum 20 perc munkaközi szünet jár. Ha a munkaidő meghaladja a 9 órát, akkor további 25 perc szünet biztosítása kötelező. A 12 órás munkarend esetén szigorúbb előírások érvényesek: legalább 45 perc összesített szünetet kell biztosítani, amely több részletben is kiadható.

Bizonyos munkakörökben – például képernyő előtti munkavégzés esetén – a munkáltatók gyakran bevezetnek óránként 5 perces szüneteket. Bár ez nem kötelező, sok munkáltató önként alkalmazza ezt a gyakorlatot a munkavállalók mentális és fizikai egészségének támogatására. Ezek az intézkedések nemcsak a jogszabályoknak való megfelelést segítik, hanem erősítik a Employer Branding-et is – hiszen a munkavállalók értékelik, ha a munkahelyük valóban törődik velük.

Ebédszünet és a szünet ledolgozásának kérdése

Gyakori kérdés: le kell-e dolgozni az ebédszünetet? A Munka Törvénykönyve értelmében az ebédszünet – amely általában a munkaközi szünet része – nem számít bele a munkaidőbe, és nem kell ledolgozni. Rugalmas munkaidő esetén azonban a munkáltató és a munkavállaló közösen dönthet úgy, hogy a szünetet lerövidítik, és ehhez igazítják a napi munkaidőt. Fontos: a szünet ledolgozása nem lehet általános gyakorlat, kizárólag a munkavállaló beleegyezésével lehetséges.

A Recruitment folyamat során is érdemes egyértelműen kommunikálni ezeket a szabályokat – így a jelentkezők pontosan látják, mire számíthatnak. Ez nemcsak a jogszabályi megfelelést szolgálja, hanem hozzájárul a munkáltató iránti bizalom kialakításához is.

Speciális munkarendek és munkaközi szünetek

A 12 órás munkarendben történő munkavégzés esetén különösen fontos, hogy a szünetek megfelelően legyenek elosztva – így elkerülhető, hogy a munkavállalók túl hosszú ideig dolgozzanak pihenő nélkül. A jogszabály szerint a 45 percnyi szünet több részletben is kiadható, de az összidőnek meg kell felelnie a törvényi előírásoknak.

Bizonyos ágazatokban – például a termelésben vagy a szolgáltatóiparban – előfordulhat, hogy a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet a szünetek betartására. Ez azonban hosszú távon kiégéshez és elégedetlenséghez vezethet, ami negatívan befolyásolja a teljesítményt és a munkavállalók megtartását is. Azok a munkáltatók, akik odafigyelnek a szabályok betartására, és valóban biztosítják a megfelelő pihenőidőt, erősebb Employer Branding-et alakíthatnak ki, és könnyebben vonzzák be a tehetségeket a Recruitment során.

Következtetés: egyensúly a jogkövetés és a munkavállalói jóllét között

2025-ben a munkaközi szünetek 2025 betartása nem csupán jogi kötelezettség, hanem lehetőség is a munkáltatók számára, hogy erős, emberközpontú munkahelyi kultúrát építsenek. A Munka Törvénykönyve vonatkozó előírásainak következetes betartásával növelhető a munkavállalói elégedettség, csökkenthető a kiégés, és erősíthető a Employer Branding is. A szünetekkel kapcsolatos irányelvek átlátható kommunikálása a Recruitment során, valamint a következetes gyakorlat egyértelműen jelzi: a munkáltató tiszteletben tartja a dolgozók jogait – ez pedig versenyelőnyt jelent a legjobb tehetségek megszólításában.

Végül hagyunk egy gondolatot útravalóul:

„Egy kiegyensúlyozott munkahely alapja, hogy támogatjuk a munkavállalói jóllétet – többek között megfelelő szünetek biztosításával.”

— Forbes